was successfully added to your cart.

Tour de l’Avenir 2018 előzetes

Miközben zajlik a Tour de Hongrie 2018, egy másik nagyon érdekes és izgalmas verseny is elrajtol pénteken Franciaországban. Nem más ez, mint a “Baby Giro” után az U23-as Tour de France, vagyis becsületes nevén a Tour de l’Avenir 2018. Akárhogyis nézzük, itt bizony azok a nevek fognak villogni, akiket 3-5 év múlva látunk majd a spiccen tekerni World Tour versenyeken. E perspektívát nézve nagy öröm nekünk magyaroknak az, hogy a tavalyi Tour de Hongrie második helyezettje nem tud ott lenni az idei TdH mezőnyben, hogy feljebb lépjen egy lépcsőfokkal…de erről talán majd kicsit később!

Mielőtt nagyon előreszaladnánk az örömködésben és a piros-fehér-zöld szívek átszakítanák napjaink legmenőbb bringás pólóit is, lépjünk hátra egy aprócskát és nézzük meg, milyen versenyről is van itt szó valójában, miért is nagy dolog ez a Tour de l’Avenir.

Nos, ez a 2018-as kiírás már az 55. alkalom az 1961-ben elindult verseny történetében, és a dolog lényege, hogy a 19 és 23 év közötti ifjúság egy kicsit már a Touron érezhesse magát. Ennek megfelelően alakítják a szakaszokat; mindenből jut egy kicsi – sík, dombos, hegyi szakaszok, és persze időfutam is van. Az etapokon túl a megkülönböztetett mezek is hasonlítanak a “nagyokéra”, vagyis van sárga trikó az összetettben első helyen állónak, zöld trikó a pontversenyben vezetőnek, és pöttyös trikó a legtöbb hegyi pontot gyűjtő versenyzőnek. Van ezen kívül még csapatverseny is, ahol nemzeti csapatok küzdenek egymással, és van egy – számunkra elég fontos – kakukktojás is. Persze lehet, hogy még így is a Sky fog győzni.

Aki itt győz, vagy top 10-20-as helyezést hoz (sprinterek esetében értelemszerűen a pontverseny számít), gyakorlatilag biztosra veheti profi szerződése aláírását akár még idén, akár jövőre. Augusztus második fele van, tombol az átigazolási piac, sok üzletet már nyélbe is ütöttek. Aki ide eljut, gyakorlatilag a profi kerékpározás előszobájában találja magát. Nézzük, min kell ehhez végigmenni!

Az útvonal

Kemény kihívás elé néz a jövő nagy generációja, ez a 10 nap nem lesz kíméletes senkivel sem. A verseny Franciaország északnyugati, bretagne-i részéből indul, és keresztben szeli át a gall vidéket, eljutva egészen az ország keleti részébe, az Alpokig. A versenyzők (és főleg a staff) bánatára csak két város lesz, ami rajt és cél településként is funkcionál, így viszonylag sok transzfer szakítja meg az egy hétnél valamivel hosszabb versenyzést. Ebben egyébként hasonlít a Tour de Hongrie-ra, meg abban is, hogy itt is lesz Eurosport híradás. Viszont ebben az esetben közvetítést ígérnek a szervezők (nem pedig összefoglalót), ugyanakkor csak az utolsó két szakaszt láthatjuk a hírcsatornán.

Idén bővítettek a szervezők; tavaly még 9 szakaszon keresztül folytak a küzdelmek, viszont az ideihez nagyon hasonló útvonallal. Az útvonalat két részre lehet bontani: egy síkabb, inkább kisebb-nagyobb dombokkal operáló első részre, és egy igazi “ereszd el a hajamra” az Alpokban. Három elég dimbi-dombi etappal kezd a verseny, ezek nagyon hasonló karakterrel rendelkeznek – dombos, esetleg néhány könnyebb kategorizált emelkedővel megszórt útvonal, majd a célban egy kis körözés, enyhén emelkedő célegyenessel. Ez garantálja, hogy a hét elején sprinterre fog kerülni a sárga trikó (milyen kreatív, ugye?), és valószínűleg rajta, esetleg rajtuk is marad egy ideig. A negyedik napon Orléans városánál megy egy oda-visszát a mezőny sík csapatidőfutam formájában, itt érdekes lesz látni, mennyire vannak összeszokva a nemzeti csapatok. Az ötödik nap – profilját tekintve – túlélhetőnek tűnik, hiszen kategorizált emelkedő sincs, majd jön a verseny leghosszabb, hatodika szakasza 181 kilométerrel, de alig valamicske mászással. Pont jó is ez így, hiszen a Tour de l’Avenir 2018 utolsó négy napja a lábak és tüdők csatáján túl a versenyintelligencia tesztjét is el fogja hozni.

A hetedik szakasz csak 35 km lesz, ennyiért valaki még a mezét is sajnálná összekoszolni. De ahogy már nagy körversenyen is sok izgalmat hoztak a szokatlanul rövid, de hegyes szakaszok, valószínűleg a hidegvérűséggel éppen nem vádolható U23-as mezőnyben is tűzijáték lesz. Első kategóriás hegyen lesz a befutó; profi mezőny utoljára a 2016-os Dauphiné keretein belül járt itt, akkor Pinot nyert Bardet előtt, bár a KOM végül végül Bardet zsebében landolt. Mind tudjuk, hogy melyik az értékesebb…. További érdekesség a szegmensról Brandon McNulty ideje most augusztusból – ő az egyik esélyese az idei Avenirnak, de erről bővebben majd később. Másnap, a 8. etapon 81 km vár a srácokra (egy kulacs elég?), benne egy első és egy második kategóriás emelkedővel – utóbbin lesz a finis. Az utolsó előtti napon szintén nem érik el a 100 kilit, a szakasz EKG-szerű profilja, a három első kategóriás hegy miatt viszont összejön majd közel 3.000 méter szint.

Ilyen örömöket követően fordulnak majd rá az utolsó napra, a királyetapra, 150 kilométeren, majdnem 3.300 méter szinttel. Éhgyomorra hegymászással, a Col de l’Iserannal kezdenek. Ha kis különbségekkel érkeznek ide a GC-ben érdekeltek, akkor bizony itt görgőn melegítés, szapora imádkozás várható reggel. Hosszú ereszkedés után jön a verseny egyetlen HC hegye, a Col du Chaussy. Átlagban 8%-os 13 kilométeren keresztül, lehet számítani némi időkülönbségre… A KOM 2015-ös, ekkor a Tour de France járt erre, és az adott szakasz első (…) emelkedője volt. Az idei Tour de l’Avenir utolsó emelkedője a szép nevű Saint-Alban-des-Villards-ba fog vezetni, és egyben hegyibefutóként is funkcionál. Ha Strava szegmensre pillantunk, akkor ismét McNulty nevével lehet találkozni. Úgy tűnik, valaki szorgosan elvégezte a házifeladatot.

Adott tehát 10 szakasz, ebből öt nap csilloghatnak a sprinterek, puncheur-ok, egy nap a csapaté (milyen szépen hangzik ez!), és a maradék négyben pedig a watt per kilogrammon lesz a hangsúly. Kemény útvonal, aminek igazi nehézségét főleg a napok száma adja. Mi “csendes” kezdésre számítunk; a GC-re veszélyes gárdák, versenyzők hagyni fogják élni azokat a csapatokat, akik inkább egy-egy szakasz miatt jöttek el. U23-ról van szó, ráadásul válogatott csapatok (kivéve a UCI saját csapata), így sokkal nyersebb, “önzőbb” versenyzést fogunk látni, mint amit a nagyoknál megfigyelhetünk. Meglepődnénk, ha valaki Team Sky szintű dominanciát tudna mutatni ezen a szinten.

Íme a szakaszokra részletesen:

Összesen

10
nap
1150
km a táv
16727
méter szint
156
versenyző

A múlt

A múltnál sok esetben izgalmasabb a jelen, de hogy tényleg el tudjuk helyezni a versenyt a koordinátatengelyen, szaladjunk végig az elmúlt 10 év győztesein.

  • 2008: Jan Bakelants (most AG2R)
  • 2009: Romain Sicard (Direct Energie)
  • 2010: Nairo Quintana (Movistar)
  • 2011: Esteban Chaves (Mitchelton – Scott)
  • 2012: Warren Barguil (Fortuneo – Samsic)
  • 2013: Ruben Fernandez (Movistar)
  • 2014: Miguel Angel Lopez (Astana)
  • 2015: Marc Soler (Movistar)
  • 2016: David Gaudu (FDJ)
  • 2017: Egan Bernal (Sky)

Van néhány ismerős, ugye? Lehet persze naggyá válni Tour de l’Avenir nélkül is (pl. Armstrong, Contador, Valverde, Froome), de lássuk be, ez egy nagyon komoly ugródeszka. A tavalyi győztes Bernal mögött végző Lambrecht és Eg is profiskodik már (Lotto Soudal ill. Trek), de a Sky elvitte a zöld trikóst, a 2016-os U23-as világbajnok Halvorsent és a pöttyös trikót szerző Sivakovot is.

A jelen

Lépjünk egyet és fókuszáljunk a Tour de l’Avenir 2018-as kiírására.

Ami a pelotont illeti, kezdjük a számunkra legfontosabbal: idén először lesz magyar induló is a Tour de France kisöccsén, Peák Barna személyében. Barna a UCI saját csapatában versenyez öt másik társával együtt. Saját elmondása szerint kiváló formában van, és a dombos szakaszok igencsak fekszenek neki, főleg, ha az utolsó méterek még emelkednek is valamennyire. Ezekre fog koncentrálni, cél a top 10. Mondani sem kell, mekkorát lendít valakinek a karrierjén, ha itt szakaszt nyer. Plána, ha az a valaki már alapból trainee egy World Tour csapatnál 😉 Mi a helyzet az utolsó négy szakasszal? A terv az összetettben érdekeltek segítése: Hafetab Weldu Etiópiából és Zahiri Abderrahim Marokkóból a csapat két érdekeltsége a végelszámolásnál, valamint esetleg egy-egy szökésben való részvétel.

A top favorit idén is az  Androni Giocattoli – Sidermec csapatából érkezik, és ismét egy kolumbiai fiatalemberről van szó, ő ezúttal Ivan Ramiro Sosa névre hallgat. Legutóbbi három többnapos versenyét megnyerte, sorrendben az Adriatica Ionicat, a Sibiu Cycling Tourt a szomszédban, és a Vuelta a Burgos-t Spanyolországban. Az elsőt és utolsót ráadásul World Tour csapatok gyűrűjében tette… Tavaly ugyebár Egan Bernal nyerte ezt a versenyt, és talán senkit sem kell emlékeztetni, hogy ő mivel töltötte 2018 júliusát. Sosat a Trek-Segafredo csapattal hozták hírbe, és talán kijelenthetjük, hogy ha valamilyen csoda folytán mégse nyerné meg ezt a versenyt, a szerződése miatt akkor sem kell aggódnia.

Ivan Sosa legkomolyabb, és talán egyetlen kihívója a hegyekben az amerikai Brandon McNulty lehet. A Rally Cycling húsz éves versenyzője dobogón zárt a hónap eleji Tour Alsace-n, és kicsit korábban a kaliforniai körön is top 10-ben (amit amúgy Egan Bernal nyert). Csapata nem a legacélosabb gárda, amit valaha láttunk, de talán hegyekben egyedül is boldogulni fog. Sosa szerencséje, hogy nincs hosszú egyenkénti az útvonalban, mert ott McNulty megalázná a mezőnyt.

Vannak még ismerős arcok a rajtlistán, mint például Tadej Pogacaré. A fiatal szlovénra a tavalyi Tour de Hongrie-ról emlékezhetünk, ahol Peák mögött az összetett harmadik helyén végzett. Idén kicsit nagyobbat sikerült gurítania, és a szlovén körversenyen lett negyedik. Csapata szintén halovány, valamint eddigi versenyprogramjában is inkább kelet-európai versenyek szerepeltek, de azért annyira nem féltjük, biztos ott lesz az elején.

Ha már a csapatok is szóbakerültek, a dánok bombaerős sorral jönnek, Andreas Stokbro, valamint Jonas Gregaard Wilsly lesznek a kulcsfigurák a válogatott versenyeken tradicionálisan jól szereplő csapatban. Hasonlóan erős utápótlásban Lengyelország is, ők elhozzák az idei Carpathian Couriers győztesét, Filip Maciejuket, valamint Szymon Sajnokot is, akiről sokáig azt hittük, inkább a Tour de Hongrie-ra fog jönni.

Természetesen itt lesz a Baby Giro komplett dobogója is. Aleksandr Vlasov Oroszországból, João Almeida Portugália színeiben, Robert Stannard pedig ausztrál lobogó alatt. Továbbá jó “lehet” még Marc Hirschi Svájcból, Eddy Dunbar Írországból, vagy akár Joseph Areruya egyenesen Ruandából! Utóbbi fiatalember és csapata akár komoly meglepetéseket is okozhat majd. Természetesen nem a semmiből kerültek elő, ők a szemmel látható jelei annak, hogy a Dimension Data utánpótlás programja jól működik szerte Afrikában. Nem mellesleg Joseph nálunk is járt már, tavaly a Tour de Hongrie-n teljesített, igaz, kissé feledhető módon.

Summa Summarum

Innen is szurkolunk Barnáért, Barnának, valamit köszönjük, hogy megosztotta velünk az írás létrejöttéhez nélkülözhetetlen infókat. Ahogy már említettük, az Eurosporton a verseny utolsó két szakaszát lehet majd követni, addig pedig marad az internet.

Természetesen nem hagyjuk ki a lehetőséget, hogy a cikk végén még valamelyest arcátlan módon emlékeztessünk mindenkit, hogy kiváló magyar vonatkozású, illetve Tour tematikájú pólókat lehet tőlünk rendelni, amivel kenyeret tesztek az asztalunkra, tintát a tollunkba, új külsőt a kerekeinkre.

Reagálhatsz Facebookkal!
Share